Veszély. Szenvedés. Kín.

Ha azt hiszed, hogy irigylésre méltó az életem, akkor hatalmasat tévedsz.

Hétéves voltam, amikor az anyám a szemem láttára vágta ki a saját szívét, és ezzel meghatározta az egész hátralévő életemet.

Aztán kitört a vírus. A világ káoszba süllyedt, én pedig a Devil fogva tartó karmai közé kerültem, ahol a tudás fegyver, az adrenalin létfenntartás, a félelem pedig az utolsó védelmi vonal.

Hogy van-e még épelméjű ember? Ritka, mint a fehér holló, hiszen ha éppen nem szociopaták, pszichopaták, Cotard-szindrómások, skizofrének vagy kannibálok ellen harcolok, akkor a csapatom vezetője, Kronosz vagy a Devil igazgatója húzza szorosabbra a kötelet a nyakam körül.

Mit mondhatnék? Élek-halok a drámákért.